26.
rész:
De túl későn érnek oda, valaki megelőzte őket.
Bidám csak nézelődik Volcson szobájában, neki a papíron a jelek
nem jelentenek semmit. De Álcsonon látszik, hogy sejt valamit.
Gályaiak? Ők rabolták el Volcsont? És mit jelent az, hogy Jusin
családja a következő? De senki nem válaszol a kérdéseire.
Tehetetlenül visszatérnek a barlangba, ahol Bidám
most Tokmánból szeretné kihúzni, hogy miről is van szó. De amaz
nem figyel rá, egyre csak gondolkozik valamin. Bidám a türelmét
veszti, el kezdi lökdösni a lányt, hogy válaszoljon már. Álcson
rászól, hogy nem érhet a hercegnőhöz! Bidám pimaszul
visszaszól, hogy neki Tokmán megengedte, szóval kopjon le róla.
Álcson gyanakvó arckifejezéssel visszahúzódik.
Aztán Tokmán végre feleszmél, és azt kérdezi,
mit tenne vajon Misil? Bidám nem tudja, ki az a Misil, de egy
dologban biztos, ha a gályai ellenállók az útjában vannak, akkor
addig fogja őket kaszabolni, amíg egy is beszél. Álcson ezen
teljesen kiakad. Most mi van? Ő csak megpróbált másnak a fejével
gondolkodni! Mit kell itt egyből ordítozni? Jusint utánozza?
Tokmán ad neki egy feladatot: menjen el Számjáng
tartományba, ahol a gályaiak élnek, és derítse ki, hol van az
ellenállók székhelye. Ez az, végre kiszabadulhat kicsit abból a
barlangból! Végre a tettek mezejére léphet, nem csak várják,
hogy a sült galamb berepüljön szájukba. Bidám boldogan
teljesíti Tokmán parancsát, siet Számjáng tartományba.
Mikor odaér, meg sincs lepődve. Ő megmondta,
hiába háborodott fel Álcson, Misil emberei az embereket
terrorizálják, hogy szintúgy megtudják az ellenállók
rejtekhelyét. Na, az egyik végre kibökte: Dagil falu. Hé, de
várjunk csak, itt valami nem stimmel! Félelem helyett harag van a
szemében, tehát hazudott. Bidám megvárja, míg Bodzsongék lelépnek, aztán
elkeveredik a nép között. Elkapja az egyiket, kérdezgetni kezdi.
Amaz félni kezd tőle, azt hiszi, meg fogja ölni. Bidám ekkor
észreveszi a levelet a kezében. Nocsak, ez titkos írással van
írva... Mi is áll rajta? Nobang falu? Azt a, máris teljesítette a
feladatot! Milyen jó, hogy a mester megtanította neki a
titkosírást...
Szalad vissza Tokmánhoz, hogy tájékoztassa a
helyzetről. Ők hárman elindulnak Álcsonnal Nobang faluba, hogy
elhozzák az ellenállóktól Volcsont. Már lassan közelítenek,
majdnem ott vannak... Most meg mi van már megint Álcson?! Muszáj
volt így lerántani? Bidám csak az orrát vakargatta. Na és, ha
lebuknak? Ott van náluk a kardjuk, nem? Minek így parázni? Földön
csúsznak-mászna, mint a férgek... Áh!
Aztán egyszer csak bekerítik őket. A francba, de
sokan vannak... Azt kiabálják nekik, hogy adják meg magukat. Na
persze, ő aztán soha! Inti is Álcsonnak, hogy fogja meg Tokmánt,
és szaladjon, majd ő lesz a hátvéd. A hváráng bólint, jó,
megértette.
Ekkor viszont feltűnik Jusin. Ez meg mit keres
itt?!?! És mit beszél? Tokmán az ő királynője? Mindenki
térdeljen le? Bidám csodálkozva nézi, hogy ezek meg ráadásul
még engedelmeskednek is neki. Mi van itt? Bolondok háza? És ő
most hogy fog kinézni, ha állva marad? Na jó, ő is letérdelt. De
azért vicces ez az egész...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése