46. rész:

    A gályai ellenállók nyújtanak nekik segítséget megint. Bevetik magukat a búvóhelyre, és még ki sem pihenték a menekülés okozta fáradalmakat, máris azon tanakodnak, mi legyen a következő lépés. Tokmán szerint Misil őt vádolja. Misil szerint Tokmán vádaskodik. A nép fejében zűrzavar keletkezett. Nem érti senki, mi történt valójában a palotában, hogy Misil államcsínyt követett el. Ezért tokmán gyorsan lediktálja a lényeget egy írnoknak, és első feladatuk az lesz, hogy sokszorosítsák, és a plakátot ragasszák ki mindenhol a városban.

    Aztán Tokmán inti Bidámnak, hogy jöjjön vele egy veszélyes küldetésre. Belopóznak a Szorabol mellett állomásozó 5000 fős sereget birtokló Dzsudzsin úr sátrába. Bidám hangtalanul levág két őrt, aztán odateszi a főmufti nyakához is a kardot. Tokmán kikérdezi Dzsudzsin urat, hogy mért hű Misilhez. Amaz azt válaszolja neki, hogy Misil 14 hektár földet, és rangot ígért a segítségéért cserébe. Tokmán gúnyosan kineveti őt. Csak ennyit? Ennyit ér Misilnek az, hogy királynő lehessen? Dzsudzsin úr szeme elkerekedik. Hoppá, ő erről idáig nem is tudott! Tokmán viszont most tájékoztatja róla. Aztán felajánlja neki, hogy ha elégedetlen lenne Misillel, űlljon át az ő oldalára. Aztán hangtalanul távoztak.

    Amint visszatérnek, Tokmán úgy rendelkezik, hogy ő és a gályaiak itt maradnak, de Bidám és Hjomdzsong kémcsapata átmennek egy másik táborba. Ott fognak vigyázni Csuncsura. Bidám engedelmeskedik, bár most nem szívesen hagyja egyedül. Már egy ideje ott tétlenkednek, mikor rátalálnak Dzsukbángra és Szokhvá szolgálóra. Nagy nehezen sikerült nekik megszökni a palotából, és most szeretnének a hercegnővel beszélni. Jól van, odavezeti őket hozzá, csak előbb egyenek egy kis levest. Amíg szerencsétlen asszony evett, Bidámnak feltűnt, hogy nagyon szorongat a kezében egy levelet. Milyen levél az? És mi lehet benne? Bizonyára nagyon fontos, ha át akarja adni Szokhvá Tokmánnak.