2012. június 2., szombat


58. rész:
    Másnap jött csak az igazi diadalmenet. Ugyanis Tokmán ott mindenki előtt bejelentette, hogy megházasodik. És a választottja nem más, mint Bidám. Bidám maga is meglepetten pislog a királynőre, hogy így felvállalta a kapcsolatukat. Aztán jött az újabb kellemes meglepetés: Bidámot miniszteri posztra emeli. Hoppá, akkor mostantól lila palástot kell hordania. És sokkal nagyobb horderejű lesz a pozíciója is.
    Sokan azt suttogják, hogy csak az embereit akarta ezáltal megszerezni Tokmán, de nem hisz nekik. Igen, a királynő az ő ellenőrzése alá vonta a nemesek magáncsapatait, de ezt nem azért tette. Ez nem sima politikai célból megköttetett házasság lesz, hanem valódi, szerelemmel teli. Áh, de mit értenek ezek hozzá! Bidám végre boldog, biztosan csak irigykednek rájuk...


    Jusin is visszatér a háborúból, dicsfény övezi útját. Sikerült neki kiűzni az ellenséget az országból. Mostantól mindenki fellélegezhet, Jusin megmentette Sillát. Mégis Bidámé a főnyeremény. Bidám hálából ír két példányban egy nyilatkozatot, miszerint, ha a királynő meghal, Bidám lemond a hatalomról, és örökre visszavonul. Tokmánnak adja az egyik példányt, aki döbbenten nézi őt. Bidám mosolyog. Íme, ezzel bebizonyította, hogy neki tényleg nem kell a trón, csak Tokmán érdekli.


    Ezután Bidám épp megy az esti találkozójukra Tokmánnal, mikor látja, hogy a királynő Jusinnal beszélget. Egy percre újra görcsbe rántja gyomrát a féltékenység, de most csak haloványan, nem úgy, mint régen, mikor már se látott, se hallott, mindenféleképpen Jusin halálát akarta csak. Jusin nem sokat beszél Tokmánnal, már jön is le a hídról.


    Épp összefutnak, és egy pillanatig csak méregetik egymást. Aztán Bidám odalöki neki: A királynő az én feleségem lesz, mégis benned jobban bízik, mint bennem. Jusin bólint.: Megígéri, nem fog az utukba állni, ha Bidám jól bánik Tokmánnal. Oh, effelől nincs kétsége.


    Később Bidám elmegy anyja oltárához, hogy vele is megbeszélje a dolgokat. Elmondja Misilnek, hogy feladja a hatalmat a nőért, akit szeret, mert Tokmán számára fontosabbá vált neki. Aztán feláll, és megkeresi Munno könyveit. A 3 HÁN könyve. Az ezer évig fennmaradó név. A lehetetlen álom megvalósítása... Ez mind másra vár. Azt hitte övé lesz a dicsőség, de rájött, neki nem kell. Neki csak Tokmán kell. Végig a mesternek volt igaza. Munno Jusinnak akarta adni a könyveket, és most már érti, hogy miért
    Elmegy, és leteszi Jusin elé a csomagot. Amaz csodálkozva ismeri fel, micsoda értékes kinccsel ajándékozza meg Bidám. Egyre csak néz rá, azt kérdezi, hogy mondhat le önként a mester könyveiről. Bidám elmosolyodik.: ,,Ez csak megvesztegetés jó bánásmódért cserébe." Innentől kezdve Jusin és ő kibékülnek egymással.




    Aztán elmegy Tokmánhoz is, akit még ébren talál a késői óra ellenére. A királynő fáradhatatlanul a könyveket bogarássza, semmit sem változott. Bidám ellentmondást nem tűrően megragadja a kezét, és az ágyhoz vezeti. Amint Tokmán bebújt a takaró alá, Bidám inti neki, most már aludjon. De a nő ellenkezik, nem tud. Nem érzi magát álmosnak.



    Tokmán panaszkodik neki, hogy azért nem tud aludni, mert túl szaporán ver a szíve. A gondok nyomasztják. Néha akkorának érzi magán a felelősséget, hogy éjszakánként sír is. Bidám megnyugtatja őt, és gyengéden lefekteti a párnára. Azt kéri a nőtől, hogy emlékezzen vissza, régen is így vert a szíve. Tokmán elmosolyodik, mikor eszébe jut, milyen volt gyereknek lenni. Elmeséli Bidámnak, hogy akkor is így vert a szíve, de akkor még nem a gondok nyomasztották, hanem az izgalomtól nem tudott aludni. Mindig várta, hogy másnap milyen karavánok érkeznek, milyen árut hoznak, teljesen más volt akkor még minden. Bidám lassú ritmusban érinti hozzá ujját Tokmán mellkasához, amitől a nő végre valóban megnyugszik, és még álomba is tud merülni. Bidám nehezen hagyja ott a még álmában is mosolygó lányt.



    Másnap reggel viszont pech-szériája újra kezdődött. A napok óta várt kínai követek megérkeztek a Tang Birodalomból, és a királynő fogadta őket. Amazok csúnyán megalázták az uralkodót női mivolta miatt, és még egy burkolt fenyegetés is elhangzott, hogy amennyiben nem hódol be, Silla új ellenségre talál a kínai császárban. A dolog azért volt igazán meglepő, mert Silla és Kína régi barátok voltak. Tokmán sem dől be elsőre. A követeket elzárja, és addig el sem engedi őket, míg ki nem deríti, hogy valóban ezt a hadüzenetet küldte a császár.



    Bidám addig nem is sejti, hogy Misil családjának a keze volt a dologban, míg nem szembesítik vele. Miszeng, Hádzsong és Bodzsong felháborodottan követelik a magyarázatát, hogyan köthetett egyezséget a királynővel, mikor ők mindannyian számítottak rá. Bidám tett egy ígéretet Tokmánnak, hogy elvonul a politikai élettől az uralkodó halála után. Ettől ők rendkívül félnek, mert Tokmán után automatikusan Csuncsu lesz, aki nem kíméli meg az életüket. Köztudott, a kis herceg még mindig Misil családja elleni bosszúra szomjazik. Miszengéknek végük, ha ő lesz hatalmon. Ezért is szerették volna, és tették meg mindent az utóbbi tíz évben, hogy Bidám legyen a trónon.
    Bidám egyre csak kapkodja a fejét követeléseik hallatán. Egyáltalán hogy jöttek rá, hogy ő tett egy ilyen ígéretet a királynőnek? Azt mondják, Hjomdzsong bukkant rá az iratra. Hogy az alattomos kis patkány... Turkált a cuccai között! Hjomdzsong, ezért meglakolsz! De mielőtt belelovalta volna magát a dühébe, még egy valami eszébe jutott.
   A követek az ő nevében alázták meg az uralkodót? Milyen titkos megállapodást kötöttek Miszengék velük? Egy legyezőre leírták, hogy: ,,A kínaiak nem ismerik el jogos utódnak a Sillai királynőt, ezért cserébe Bidám kormányfő 30.000 katonát küld a Tang Birodalomnak, hogy megtámadhassák Kogurjót."
    Te jó ég! Ha ez a legyező Tokmán kezébe kerülne...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése