58. rész:
Másnap
jött csak az igazi diadalmenet. Ugyanis Tokmán ott mindenki előtt
bejelentette, hogy megházasodik. És a választottja nem más, mint
Bidám. Bidám maga is meglepetten pislog a királynőre, hogy így
felvállalta a kapcsolatukat. Aztán jött az újabb kellemes
meglepetés: Bidámot miniszteri posztra emeli. Hoppá, akkor
mostantól lila palástot kell hordania. És sokkal nagyobb horderejű
lesz a pozíciója is.
Sokan azt
suttogják, hogy csak az embereit akarta ezáltal megszerezni Tokmán,
de nem hisz nekik. Igen, a királynő az ő ellenőrzése alá vonta
a nemesek magáncsapatait, de ezt nem azért tette. Ez nem sima
politikai célból megköttetett házasság lesz, hanem valódi,
szerelemmel teli. Áh, de mit értenek ezek hozzá! Bidám végre
boldog, biztosan csak irigykednek rájuk...
Jusin is
visszatér a háborúból, dicsfény övezi útját. Sikerült neki
kiűzni az ellenséget az országból. Mostantól mindenki
fellélegezhet, Jusin megmentette Sillát. Mégis Bidámé a
főnyeremény. Bidám hálából ír két példányban egy
nyilatkozatot, miszerint, ha a királynő meghal, Bidám lemond a
hatalomról, és örökre visszavonul. Tokmánnak adja az egyik
példányt, aki döbbenten nézi őt. Bidám mosolyog. Íme, ezzel
bebizonyította, hogy neki tényleg nem kell a trón, csak Tokmán
érdekli.
Ezután
Bidám épp megy az esti találkozójukra Tokmánnal, mikor látja,
hogy a királynő Jusinnal beszélget. Egy percre újra görcsbe
rántja gyomrát a féltékenység, de most csak haloványan, nem
úgy, mint régen, mikor már se látott, se hallott,
mindenféleképpen Jusin halálát akarta csak. Jusin nem sokat
beszél Tokmánnal, már jön is le a hídról.
Épp
összefutnak, és egy pillanatig csak méregetik egymást. Aztán
Bidám odalöki neki: A királynő az én feleségem lesz, mégis
benned jobban bízik, mint bennem. Jusin bólint.: Megígéri, nem
fog az utukba állni, ha Bidám jól bánik Tokmánnal. Oh, effelől
nincs kétsége.
Később
Bidám elmegy anyja oltárához, hogy vele is megbeszélje a
dolgokat. Elmondja Misilnek, hogy feladja a hatalmat a nőért, akit
szeret, mert Tokmán számára fontosabbá vált neki. Aztán feláll,
és megkeresi Munno könyveit. A 3 HÁN könyve. Az ezer évig
fennmaradó név. A lehetetlen álom megvalósítása... Ez mind
másra vár. Azt hitte övé lesz a dicsőség, de rájött, neki nem
kell. Neki csak Tokmán kell. Végig a mesternek volt igaza. Munno
Jusinnak akarta adni a könyveket, és most már érti, hogy miért
Elmegy, és
leteszi Jusin elé a csomagot. Amaz csodálkozva ismeri fel, micsoda
értékes kinccsel ajándékozza meg Bidám. Egyre csak néz rá, azt
kérdezi, hogy mondhat le önként a mester könyveiről. Bidám
elmosolyodik.: ,,Ez csak megvesztegetés jó bánásmódért
cserébe." Innentől kezdve Jusin és ő kibékülnek egymással.
Aztán
elmegy Tokmánhoz is, akit még ébren talál a késői óra
ellenére. A királynő fáradhatatlanul a könyveket bogarássza,
semmit sem változott. Bidám ellentmondást nem tűrően megragadja
a kezét, és az ágyhoz vezeti. Amint Tokmán bebújt a takaró alá,
Bidám inti neki, most már aludjon. De a nő ellenkezik, nem tud.
Nem érzi magát álmosnak.
Tokmán
panaszkodik neki, hogy azért nem tud aludni, mert túl szaporán ver
a szíve. A gondok nyomasztják. Néha akkorának érzi magán a
felelősséget, hogy éjszakánként sír is. Bidám megnyugtatja őt, és
gyengéden lefekteti a párnára. Azt kéri a nőtől, hogy
emlékezzen vissza, régen is így vert a szíve. Tokmán
elmosolyodik, mikor eszébe jut, milyen volt gyereknek lenni.
Elmeséli Bidámnak, hogy akkor is így vert a szíve, de akkor még
nem a gondok nyomasztották, hanem az izgalomtól nem tudott aludni.
Mindig várta, hogy másnap milyen karavánok érkeznek, milyen árut
hoznak, teljesen más volt akkor még minden. Bidám lassú ritmusban
érinti hozzá ujját Tokmán mellkasához, amitől a nő végre
valóban megnyugszik, és még álomba is tud merülni. Bidám
nehezen hagyja ott a még álmában is mosolygó lányt.
Másnap
reggel viszont pech-szériája újra kezdődött. A napok óta várt
kínai követek megérkeztek a Tang Birodalomból, és a királynő
fogadta őket. Amazok csúnyán megalázták az uralkodót női
mivolta miatt, és még egy burkolt fenyegetés is elhangzott, hogy
amennyiben nem hódol be, Silla új ellenségre talál a kínai
császárban. A dolog azért volt igazán meglepő, mert Silla és
Kína régi barátok voltak. Tokmán sem dől be elsőre. A követeket
elzárja, és addig el sem engedi őket, míg ki nem deríti, hogy
valóban ezt a hadüzenetet küldte a császár.
Bidám
addig nem is sejti, hogy Misil családjának a keze volt a dologban,
míg nem szembesítik vele. Miszeng, Hádzsong és Bodzsong
felháborodottan követelik a magyarázatát, hogyan köthetett
egyezséget a királynővel, mikor ők mindannyian számítottak rá.
Bidám tett egy ígéretet Tokmánnak, hogy elvonul a politikai
élettől az uralkodó halála után. Ettől ők rendkívül félnek,
mert Tokmán után automatikusan Csuncsu lesz, aki nem kíméli meg
az életüket. Köztudott, a kis herceg még mindig Misil családja
elleni bosszúra szomjazik. Miszengéknek végük, ha ő lesz
hatalmon. Ezért is szerették volna, és tették meg mindent az
utóbbi tíz évben, hogy Bidám legyen a trónon.
Bidám
egyre csak kapkodja a fejét követeléseik hallatán. Egyáltalán
hogy jöttek rá, hogy ő tett egy ilyen ígéretet a királynőnek?
Azt mondják, Hjomdzsong bukkant rá az iratra. Hogy az alattomos kis
patkány... Turkált a cuccai között! Hjomdzsong, ezért
meglakolsz! De mielőtt belelovalta volna magát a dühébe, még egy
valami eszébe jutott.
A követek az ő nevében alázták meg az
uralkodót? Milyen titkos megállapodást kötöttek Miszengék
velük? Egy legyezőre leírták, hogy: ,,A kínaiak nem ismerik el
jogos utódnak a Sillai királynőt, ezért cserébe Bidám kormányfő
30.000 katonát küld a Tang Birodalomnak, hogy megtámadhassák
Kogurjót."
Te jó ég!
Ha ez a legyező Tokmán kezébe kerülne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése