2012. június 1., péntek


47. rész:
    Átkísérte az asszonyt, aztán visszament. Megint ez a borzasztóan unalmas várakozás... És a legrosszabb az, hogy fogalma sincs, addig mi folyik a másik táborban. Mi van ha megtámadják Tokmánt, és ő közben nem is tud róla? Bidámnak ökölbe szorult a keze.
    Aztán egyszer csak megjelent Jusin és Tokmán. Hé, Jusin, te hogy kerülsz ide? És hogy nézel ki? Rendesen ki vagy klopfolva, ember! Napokig kínoztak, vallattak Szolvonék?! Ej, nem lettem volna helyedben! Na és hogy szöktél meg a börtönből? Mi az, nem válaszolsz? Ja, hogy most erre nincs idő! Na és Tokmán? Te hogy kerülsz ide?
    Hogy mi?! Megtámadták a gályaiak táborát? Tudta, hogy ez lesz! Bidám magában hőbörögve hallgatja a lány beszámolóját. Ezek szerint Csilsuk személyesen ment el hozzá, mert parancsot kapott Misiltől, hogy ölje meg. Már úgy tűnt, nincs kiút, mikor Szokhvának eszébe jutott egy terve. Majd ő és Voljá elterelik Csilsuk figyelmét, amíg Jusin és Tokmán megszöknek. Ó, hála annak a szolgálónak, hogy feláldozta magát a hercegnőért!


    Tokmán még be sem fejezte a beszédet, mikor Voljá megjelent. Egyedül jött. Tokmán döbbenten felugrik, azt kérdezi, hol van Szokhvá? Mi történt? Beszéljen már!



    Voljá végre megszólal: szörnyűség történt. Csilsuk utolérte őket, és megölte Szokhvát, mert azt hitte, hogy ő Tokmán. A lány feljajdul. Főképp, mikor meglátja nevelt anyja holttestét. Mély gyász telepszik mindannyiukra. Egy újabb hős a Misil elleni háborúban, aki csúnya véget ért. Tokmánnak az összes ember közül, akik feláldozták magukat érte, ez fáj a legjobban. Míg a eltemetik Szokhvát, megállás nélkül sír. Bidám már nem bírja tovább nézni a dolgot. Odamenne hozzá, hogy megvigasztalja, de Jusin nem engedi. Azt mondja, most a lánynak egyedüllétre van szüksége. Bidám csak nagyon nehezen tudja megállni, hogy nem vegye a zokogó Tokmán két karjába.




    Másnapra úgy tűnik, kicsit jobban van a lány. Új erőre kap, és elküld mindenkit, hogy terjesszék azt a hírt, hogy Misil fogva tartja a királyt. Papírsárkányokat eregetnek és árasszák az egész városban a szórólapot. Sikerült is ezzel jól befűteni Misilnek, aki épp most fogadta a Tang Birodalom követeit. Talán a kínai követek majd kicsit elgondolkoznak azon, hogy mért nem a királlyal kell tárgyalniuk, hanem Misillel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése