47. rész:
Átkísérte
az asszonyt, aztán visszament. Megint ez a borzasztóan unalmas
várakozás... És a legrosszabb az, hogy fogalma sincs, addig mi
folyik a másik táborban. Mi van ha megtámadják Tokmánt, és ő
közben nem is tud róla? Bidámnak ökölbe szorult a keze.
Aztán
egyszer csak megjelent Jusin és Tokmán. Hé, Jusin, te hogy kerülsz
ide? És hogy nézel ki? Rendesen ki vagy klopfolva, ember! Napokig
kínoztak, vallattak Szolvonék?! Ej, nem lettem volna helyedben! Na
és hogy szöktél meg a börtönből? Mi az, nem válaszolsz? Ja,
hogy most erre nincs idő! Na és Tokmán? Te hogy kerülsz ide?
Hogy mi?!
Megtámadták a gályaiak táborát? Tudta, hogy ez lesz! Bidám
magában hőbörögve hallgatja a lány beszámolóját. Ezek szerint
Csilsuk személyesen ment el hozzá, mert parancsot kapott Misiltől,
hogy ölje meg. Már úgy tűnt, nincs kiút, mikor Szokhvának
eszébe jutott egy terve. Majd ő és Voljá elterelik Csilsuk
figyelmét, amíg Jusin és Tokmán megszöknek. Ó, hála annak a
szolgálónak, hogy feláldozta magát a hercegnőért!
Tokmán
még be sem fejezte a beszédet, mikor Voljá megjelent. Egyedül
jött. Tokmán döbbenten felugrik, azt kérdezi, hol van Szokhvá?
Mi történt? Beszéljen már!
Voljá
végre megszólal: szörnyűség történt. Csilsuk utolérte őket,
és megölte Szokhvát, mert azt hitte, hogy ő Tokmán. A lány
feljajdul. Főképp, mikor meglátja nevelt anyja holttestét. Mély
gyász telepszik mindannyiukra. Egy újabb hős a Misil elleni
háborúban, aki csúnya véget ért. Tokmánnak az összes ember
közül, akik feláldozták magukat érte, ez fáj a legjobban. Míg
a eltemetik Szokhvát, megállás nélkül sír. Bidám már nem
bírja tovább nézni a dolgot. Odamenne hozzá, hogy megvigasztalja,
de Jusin nem engedi. Azt mondja, most a lánynak egyedüllétre van
szüksége. Bidám csak nagyon nehezen tudja megállni, hogy nem
vegye a zokogó Tokmán két karjába.
Másnapra
úgy tűnik, kicsit jobban van a lány. Új erőre kap, és elküld
mindenkit, hogy terjesszék azt a hírt, hogy Misil fogva tartja a
királyt. Papírsárkányokat eregetnek és árasszák az egész
városban a szórólapot. Sikerült is ezzel jól befűteni Misilnek,
aki épp most fogadta a Tang Birodalom követeit. Talán a kínai
követek majd kicsit elgondolkoznak azon, hogy mért nem a királlyal
kell tárgyalniuk, hanem Misillel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése